Ma sem maradtunk események nélkül :) Alig jutottunk el a házunktól 100 m-re, amikor az úton lelassított mellettünk egy autó. Láttam, hogy nagyon néznek minket, mintha akarnának valamit - gondoltam, vagy a kutyák szépsége, vagy az enyém ennyire lenyűgöző, másodpercekkel később aztán az is eszembe jutott, hogy talán egy utcát keresnek. Aztán megálltak, letekerték az ablakot (már nagyon izgultam, hogy vajon ebből mi lesz?) és mellbevágtak a kérdéssel, hogy nem kellene-e a fiúk mellé egy kislány is. Már a gondolattól is ájuldoztam, és hevesen tiltakoztam, hogy így sem unatkozunk, köszönjük nem. Nem mintha nem imádnám az ebeimet, de azért három kutya... Aztán persze beszélgettünk még a fiatalemberrel, és kiderült, hogy van még két szép eladó kiskutyája, úgyhogy figyelem, aki tud vizslára vágyó kétlábúról, az adja tovább: www.skyrocket.hu
Miközben kedélyesen csevegtünk az ebekről, Carlos elrágta Bandi pórázát... így hát búcsút vettünk a vizslatenyésztőtől és hazaindultunk. Elhaladva a szomszéd ház előtt, sokat szidott Kormi - egy fekete utcai vegyes - a szokásos vizslaijesztgetős mutatványát akarta előadni, ami abból áll, hogy megvárja, míg elballagunk a házuk előtt, és akkor jól kiugrik a kerítésen, utánunk szalad, megközelít minket kb. 1,5-2 méterre és torkaszakadtából ugat, közben hörög és morog és egyéb rémisztő hangokat hallatt. Na de most utolérte a végzet a gaz kutyát! Szegénykém fennakadt a kerítésen és keserves nyüszítés lett a játék vége. Gyorsan betuszkoltam az enyémeket a kapunkon, és visszaszaladtam kimenteni azt a szerencsétlent. Addigra már kiért a gazdija is, és kibogoztuk a kutyust... szerencsére nem tört el semmije, de még csak nem is vérzett. Amit azonban a gazdájától kapott...
Ilyen kalandok után autóba ültünk, kimentünk az állatkórház shopjába, vettünk új pórázt Andrásnak, aztán a Palotaváros mögötti részen lévő réten kirohangálták magukat a jószágok. Most meg alszanak, mert őket is kimerítette ez a sok esemény.
Utolsó kommentek