Pipacsékhoz hasonlóan mi is korán mentünk sétálni, bár így is nagyon meleg volt. Még az aranybulla felé menet lefényképeztem az utca új kutyáit. Veszedelmesen cukik:
A szokásos helyünkre indultunk fürdeni, de már csak ezt a pocsolyácskát találtuk:
Megpróbáltuk a másik, kicsit távolabb lévő bányát is, itt Nándi legnagyobb örömére még elég sok víz van. A kiskutya továbbra is azzal szórakoztatja magát úszkálás közben, hogy a mellső mancsával rácsap a vízre és a felfröccsenő vízcseppeket próbálja fáradhatatlanul elkapni:
Carlos eközben a közelben lévő másik pocsolyánál a békákat riogatta. Annyiszor körbefutotta tócsát, hogy nézni is szédítő volt.
Ezek meg egyszerrű füles portrék. Carlos, majd Nándi:
Utolsó kommentek