A hétvégén kiderült, hogy kutyáink a környék sztárjai :) Az utcán sétálva egy idős néni állított meg minket, hogy milyen gyorsan megnőttek a kutyák, pedig amikor ideköltöztünk, még milyen kicsik voltak, aztán meg a futkározós hely közelében összefutottam az utcabeli gyerekekkel, akik szintén tudtomra adták, hogy imádják a kutyusokat, mert aranyosak és szépek és cukik meg hasonlók. Utóbbi jeles alkalommal egyúttal megismerkedtünk Molly-val és Jázminnal. Jázmin egy féléves spániel, aranybarna és egy igazi tündérvirág, bár a "haja" kicsit punk-os, de ettől inkább vagány, mintsem csúnya. Molly viszont igazi pufi gazdikedvence, zéró mozgás, csak döcögés. Vizsláim intenzív érdeklődését egy morcos, gyanítom pont ilyen alkalmakra rendszeresített vakkantással visszaverte.

A továbbiakban a világba kiabálom, hogy Bandi viselkedése tovább romlott: indokolatlanul sokat tartja mellső lábait a konyhapulton, folyton oda akar menni, ahova nem szabad, de oda nem, ahova pedig kellene, ráadásul ma széthordta a gyújtósnak felhozott fahasábokat és több ízben féltékenységi kirohanásokat produkált. Például most is ádáz küzdelem folyik valamiért (valószínűleg egy papucsból korábban diszkréten eltávolított talpbetétért), közben néha kapok egy jelzésértékű harapást a jobb combomba, illetőleg most kinyílt a cd olvasó. Ja, és valaki bevetette a harci gázát, ha félúton abbamaradna a bejegyzés, akkor megfulladtunk mindannyian.

A sztárságra visszatérve: mai sétánkból hazafelé találkoztunk egy kopasz, kétajtós szekrény méretű fiatalemberrel, aki köszönt egy nagy "sziasztok srácok"-at a kutyáknak, majd továbbment. A gazdikat már észre sem veszik...

Hétvégén találkoztunk még három lóval, mondhatom vicces jelenet volt, amikor Bandi - véletlenül visszatért régi jó önmagához - az első hívó szóra visszajött (bevallom, féltem, hogy a kutyák a lovak alá kerülnek), Carlos pedig szembeszállt a három paripával és félelmetes ugatásával vissza akarta őket küldeni oda, ahonnan jöttek. A három ló ezen nagyot nevetett és okosan kikerülte a megtébolyult ebet.

Íme néhány fénykép (figyelem! az utolsó fotón Bandi jobb füle eszméletlen jó):