Miután Bandi és Carlos szurkolásának köszönhetően nyert a jégkorong válogatott, nyugodt szívvel indultunk sétálni. Tapasztalt kutyasétáltatók persze nem ilyenkor indulnak útra, hiszen várható volt, hogy mindenki végignézi a meccset és a környék összes kutyája egyszerre lesz jelen a bejáratott kutyatomboló helyeken, némi zűrt és nem várt sárcsimbókokat okozva - bár amíg a kutyák egymást kergették, mi jól kibeszélhettük a meccset.
Brúnóval megint a murvabányánál futottunk össze. Mielőtt odaértek, a kutyáim már megmártóztak egyszer-kétszer a vízben, de csak vizesek lettek:
Azonban amint Brúnó is a színre lépett, elszabadult a pokol. Hol az egyik, hol a másik kutya hentergett a földön vizes szőrrel. Bandin látszott, sejti, hogy ebből bizony zuhanyzás lesz otthon:
Brúnó ügyesen úszik, remélem megtanítja a vizslákat is :)
Aztán valahonnan előkerült egy gumitömlő, és elkezdődött az erőfitogtatás - vinnyogva nevettem, ahogy Bandi táncolt a két csatázó körül:
Hazafelé pedig beszaladtak a búzatáblába (legalábbis azt hiszem, hogy búza). Valami nagyon jó dolog lehet ott, mert sosem hagyják ki:
Utolsó kommentek