után újra itt. Nincs különösebb magyarázat, egyszerűen itt a labdarugó-EB, és ha már van labdarugó eb, akkor legyen szurkoló eb is, és mi éppen ezt csináltuk. Szurkoltunk. Sokat!
Közben meg öregedtünk egy évet - mármint a kutyák, én természetesen nem. Voltunk Siófokon szülinapi túrán, amit összekötöttünk szülőlátogatással. Kutyaanyu sajnos nem jöhetett velünk túrázni, mert Bandika... hát, hogy is mondjam, szóval egyfolytában maga alá akarta gyűrni. Alighanem ez pusztán vad erőfitogtatás akart lenni - egy guggolva pisilős kutya (márpedig Bandi még az) csak pszichikailag tehet kárt lánykutyákban, és közös sétákat hiúsíthat meg :( Kutyaapuval is találkoztunk, borzasztóan kigyúrt felsőtesttel rendelkezik, ha kopasz lenne, még én is megijednék tőle. Így csak a fiait rémisztgette, kergette, ugatta - amolyan apa-fiú játékot játszottak.
Kutyaapu (a jobb oldali elöl. Bal oldalon Bandi, hátul Carlos):
Különböző fórumokon olvastam, hogy más vizsláknak sem tetszik ez a rekkenő hőség. Már teljesen ráálltunk, hogy az eddig megszokottnál korábban kapnak vacsorát az ebek, és evés után másfél - két óra múlva indulunk sétálni. Ma például 3 liter vizet vittem magunkkal, ebből kb. 3 decit én ittam meg, a többit a kutyák. Sajnos az esti sétákon már nem készül sok kép. Pontosabban rengeteg fotó készül, de csak alig néhány használható. Persze az elmosódott fényképek másik oka az, hogy Bandi egy igazi nyüzsgő, izgő-mozgó sajtkukac lett az utóbbi időben, Carlos meg olyan lendülettel rohangál fel, s alá, hogy a manapság használatos digitális fényképezőgépek nem tudják felvenni a tempót még "sport" beállításon sem... mindezek ellenére itt van kettő darab sikeres felvétel a mai kiruccanásról. Előbb Bandi, aztán Carlos:
Van okunk büszkélkedni: Carlos ma felemelt lábbal oldalbacsurrantott egy kupac lágyszárú növényt. Amikor itthon eldicsekedtem a történtekkel, Zoli elmesélte, hogy a gazokhoz hasonlóan járt a diófánk is. Azt hiszem lassan elbúcsúzom a tujáinktól is...
Utolsó kommentek