Carlos kedvenc helye minden kétséget kizáróan a soponyai szőlőhegy (a kanapé után természetesen). Mondjuk úgy könnyű, hogy neki nem kell kapálnia, gereblyéznie, sőt még ásnia sem, de azt azért szokott gyíkok után kutatva.
A szőlőhegyi kalandok mindig futással kezdődnek, a falu végén ugyanis kitesszük az autóból a jószágot, hogy aztán négylábon tudja megközelíteni a présházat. Ha a kilométeróra nem csal, akkor a fénykép készültekor éppen 23 km/h sebességgel száguldozott az eb.
A szőlőhegyen azért is jó lenni, mert néha - szüretkor például - lehet a kicsikkel is barátkozni. Így ezután a kicsik nem félnek a kutyáktól, Carlos pedig megtanul viselkedni a gyerekekkel is.
Na és persze ott van a felnőttek kedvenc játéka, a vizslafülharapdálás :D
Ez meg egy ilyen "én is a nyakadba akarok ülniiiii" hiszti:
Utolsó kommentek