...aki - mint ahogyan azt korábban már megjósoltam - hosszútávon az egyetlen lény, aki a nap bármelyik pillanatában hajlandó fotómodellkedést vállalni.
A hétvégén az egyszínű fotózással kísérleteztem, háááát... a kritikát kérem tartsátok magatokban, most azt a pár képet láthatjátok, ahol legalább valami éles lett a kutyán (a körmein kívül :)) A be nem mutatott képeken Carlos mint szellemkutya van jelen, de tudván, hogy vannak kiskorú olvasók is, nem okoznék a kelleténél nagyobb sokkot. Tudniillik itt van rögtön az első, ahol Carlosnak kockás füle van! De lehet, hogy csak a kaméleonságot gyakorolja, és a környezetébe próbál beleolvadni. Azt csak remélem, hogy nem a fényképezőgép elől!
Itt lustán lógatja lábait:
Itt meg a teraszon zajló eseményeket követi élénken:
Amúgy ma megevett néhány rántott húst és rántott cukkínit, meg a rántott gombával is megpróbálkozott, de az nem ízlett neki. A bundát lerágcsálta róla, a pucér gombákat meg az asztal alá lökte. Hogy hogyan, mikor és miért tette, senki se tudja, így aztán szidni is csak magunkat szidhattuk, hogy előhagytuk a kaját. Asszem elérte, hogy végleg kiűzzük a konyhából.
Utolsó kommentek