Háát, jó régen volt bejegyzés, pedig esemény volt bőven. Az első például rögtön a szökés, amit azonnal a villanypásztor beüzemelése követett, aztán az első hó, az első jégen futás, meg úgy általában a hideg. Azt gondoltam, hogy Nándi fázni fog, ezért varrtam neki egy kutyaruhát. Na jó, valójában csak átalakítottam egy régi pulóvert, de végülis mindegy, hogy hívjuk, a lényeg, hogy felesleges volt, mert a kisfelség egyáltalán nem fázik. Hogy is fázna, mikor egyvégtében izeg-mozog! Egyébként rendesen hozza a vizslakölyök tüneteket: állandóan éhes, szereti a cipőket, a felmosórongyokat, a zoknikat, meg mindent, amit el lehet csenni és valahol máshol letenni észrevétlenül. Imád tépkedni, főleg a cipő- és csizmabéléseket. Kedveli a könyveket, egyelőre csak kívülről, így azonban már végzett az új magyar lexikon hat kötetével, és egy orosz festőkről szóló, cirill betűkkel írt könyvvel is. Nagyon beszédes kiskutya, nemcsak az utca többi kutyájával, hanem úgy általában is rettentő sokat kommunikál, legtöbbször azonban ez kimerül a különböző szükségletek és a felháborodás jelzésében, illetve nagyon tudja még az "add ide a játékomat, Carlos", valamint a "naaa,addmáridekéremkéremkéremgazdiaddmár" hisztit csinálni. Az alvópózok közül legjobban a kengurusat kedveli mostanában:

Nándi sajnos valamelyik nap olyan büdös volt, hogy meg kellett fürdetni. Utána persze melegen tartottuk, nehogy megfázzon, vagy korpás legyen, a nagy puha plédek között mosolyogva szunyókált:

Ha Nándi egyszer felébred, akkor mindenkinek kelnie kell:

Károly bácsi a tőle megszokott módon kezeli a hideget és a havat. Ha lehet, nem megy ki a házból, de ha már kint van, akkor bakkecskeként ugrabugrál és rohangál a hóban:

Carlosszal ma voltunk az éves oltásokért, nagyon alaposan megvizsgálta a doktor. Volt lázmérés (ezt nagyon utálja), a fogak, a fülek és a szemek ellenőrzése, sztetoszkópos vizsgálat, súlymérés (26,1 kg) és még egy fotó is készült a nyilvántartó lapra. Doktor bácsi külön felhívta a figyelmemet a kullancsok elleni védekezésre, plusz beszereztem a következő adag féreghajtót is, és persze a shop-ban rengeteg rágnivalót meg játékot vettem.

És akkor a végére néhány havas-jeges kép:

Az utolsó képen - bár nem látszik egyértelműen - Carlos havat eszik. Amikor múltkor megpróbáltam hókutyát építeni, felette a hókutya testét...

Tökéletes úr marha jól elvan odakint, eddig csak egyszer használta a házát - amikor az a csúnya nagy szél volt.