Közkívánatra újra Tökéletes Úr a téma. Nagyon bírja ezt az időjárást, szerintem kifejezetten élvezi a hideget. A meleget nagyon utálta, és a szelet sem kedveli.
A most látható képek az egyik napsütéses hétvégén készültek (két hete??), amikor téliesítettem a nyúllakosztályt. Nyuszika vígan ugrabugrált a kertben, néha sprintelt egyet, vagy a láthatatlan ellenségei elől testcselekkel menekült, esetleg falatozott a zöldből és közben fél szemmel a szökés lehetőségeit mérlegelte:
Eközben a kert közepén a kutyák:
Tökéletes Úr a maga eszével rájött, hogy épp senki sem figyeli, ezért meglógott, de még idejében, a telek sarkánál elkaptam. Igaz, hogy kerítésen kívül, de elkaptam. Megerősítettem azt a pontot, ahol megszökött, majd megkértem, hogy ne borzolja az idegeimet a rakoncátlankodásával.
A nyusziól téliesítésére ezt a kis dobozt alaposan feltöltöttem forgáccsal, fater kalapált rá egy küszöböt, hogy ne tornázza ki őfelsége az almot. Természetesen a tető is visszakerült. Mivel alig van a dobozon kívül alom, úgy gondolom, hogy szereti a fészkét a jószág, bár az idő nagy részét még mindig a tetején ücsörögve tölti, csendes szemlélődéssel.
Carlos is úgy gondolta, hogy figyelnie kell a nyúlra. Tökéletes úr másképp gondolta:
Utolsó kommentek