A címmel ellentétben inkább kellemetlen eseményekről vagyok kénytelen beszámolni. Szombaton - kutyáink ádáz szökési hajlama miatt - letelepítettünk egy kölcsönkapott villanypásztort. Senki nem örült neki, főleg Carlos nem. Az első "találkozás" olyan erős hatást gyakorolt a kutyára, hogy kb. 5 percig remegett. Még sosem láttam ilyennek. Aztán Bandit is megcsapta a felismerés, miszerint nem tanácsos a kerítésnél ólálkodni, de egy erőteljes, felháborodott nyüszítésben kimerült a dolog. Carlos megértő testvérnek bizonyult, ismét remegésbe kezdett... Mindenesetre biztonságban vannak a kutyák, az utca lakói és az autós forgalom is.
A megrázó élmények emlékeképpen Crl nem szívesen tartózkodik huzamosabb ideig a kertben. Hétfőn például arra jöttünk haza, hogy minden plédet kirángattak a kutyaólból, felvitték a lépcsőn és a bejárati ajtó előtt sütkéreztek, várva, hogy hazaérjünk. Szívesen megnéztem volna a költözködést :)
Történtek vidám események is - mármint kutya részről. Vasárnap délelőtt ugyanis sikerült egy parádés arcra esést produkálnom a lépcsőn lefelé tartva. Komolyan mondom, Carlos kiröhögött :) Azonnal a fejemre ugrott és vadul örömködött, hogy most végre tudom, milyen érzés alulról nézni a világot.
Aztán részesei lehettünk egy kisebb kirándulásnak is. Rengeteg kalandban volt részünk, úgymint birkakaka evés, később belehentergés (sztem ez valami elfajzott vadászkutyaösztön, a becserkészendő vad szagának felvételével a saját szagukat elnyomandó tett), majd fürdés a Császárvízben, de csak combközépig, nehogy vizesek legyünk - persze itt már nem voltak annyira vadászkutyák.
Aztán volt még éjszakai hányás, gyakorlatilag bele az arcomba, ágyneműcsere, stb. - mert ugye a vizsla a gazdi fején alszik, ha lehet.
Hétfőn megismerkedtünk Fügével, aki a szomszéd utcában lakó labrador típusú eb. Már két éves, és október végén adott életet 10 kölyöknek, akik már mind szerető gazdiknál vannak. Volt nagy rohangálás, akkora, hogy a játék hevében egyszer le kellett feküdni pihenni egy kicsit. Totál kikészítették magukat és egymást az ebek.
A nagy felfedezéseké is volt ez a pár nap: a kutyák megtalálták magukat a tükörben. Először furcsán morogtak, jellegzetesen félrebillentett, érdeklődő fejjel, aztán jól összenyálazták a tükröt, majd az orrukkal tisztességesen elmaszatolták az egészet. Nagyon kellemes lakótársak egyébként.
Most a gurulós szék lábát rágják, de csak azért, mert már az összes cipő a budiban és a fürdőszobában van, jól elzárva. Valamint Banditól az imént szereztem vissza a padlószőnyegből megmaradt darabot, amiből eredetileg lábtörlőt készíttettünk volna. Jelzem, van rágnivaló műcsont is, de az nyilván nem kell.
Most, hogy Bandi illegális játék nélkül maradt, folyamatosan próbál az ölembe ülni. De ezt testméretei nem teszik lehetővé, így derékig csüng rajtam. Megbotránkozva olvassa, hogy miket írok itt nektek. Na ja, fáj az igazság :)
Utolsó kommentek