Úgy döntöttem, véget vetek a hétvégi céltalan kódorgásnak-barangolásnak, ezért szereztem egy Velencei-hegység turistatérképet, megbecsültem, hogy gyalogszerrel a házunktól kb. az Anikó-forrásig tudunk eljutni úgy, hogy mentő nélkül haza is tudjunk jönni. Reggeli után hagytam egy kis időt a kutyusoknak a nyugodt emésztéshez, majd kilenc óra után útnak indultunk. A Császárvízig a már ismert útvonalon mentünk, onnan pedig a térkép alapján tájékozódtunk (-tam, mert a kutyákat nem érdekelte a térkép). Sajnálatos módon az olyan dolgokat, mint pl. helyváltoztató birkanyáj, orvul a semmiből előkerülő ló és lovasa, nem ábrázolták, de a kutyák nagyon rendesen viselkedtek, szótfogadtak, így aztán nem kerültünk kellemetlen helyzetekbe.
A túrázó kutyák a célnál:
Volt még sziklamászás is, először fel, aztán le - persze fordítva nehezen ment volna, még egy vizslának is :)
Mint már mondtam, rendesen viselkedtek:
Hazafelé szegénykéim olyan fáradtak voltak, hogy a szokásos "előreszalad-visszaszalad" mozgás gyakori ismételgetése helyett az "előreszalad-megvárja a gazdit és közben pihen" formagyakorlatot játszották. Aztán a murvabányánál erőre kaptak, és volt még energia játszani egy kicsit. Közben kiderült, hogy az ebek tudnak úszni, csak elég messze kell bedobni a fadarabot:
Utolsó kommentek